Az USA-ban a klinikai gyógyszerész aktív tagja a gyógyító teamnek: fontos szerepet játszik a megfelelő terápia kiválasztásában, és döntését elfogadják az orvosok. Magyarországon ennek nincs hagyománya. Az, hogy a klinikai gyógyszerész részt vesz-e a terápia kiválasztásában, rendkívül orvosfüggő – jellemzi a hazai helyzetet Soós Gyöngyvér. Az egyetlen – a szegedi gyógyszerésztudományi karhoz tartozó – magyarországi Klinikai Gyógyszerészeti Intézet vezetője ugyanakkor nem merné azt állítani, hogy erre a feladatra fel vannak készülve a gyógyszerészek. Persze más oka is van annak, hogy az Atlanti-óceán túlpartján a hazaival ellentétes a gyakorlat; ott az orvosi curriculumban alig szerepel gyógyszertan, vagyis jobban rá vannak szorulva az orvosok a gyógyszerészek segítségére. Ennek ellenére a docens úgy látja: a hatóanyag-ismeret kevés ahhoz, hogy egy orvos meghatározhassa, pontosan melyik készítményt és milyen kiszerelésben rendelje meg páciensének, vagyis a gyógyító teamekben itthon is lenne helyük a gyógyszerészeknek. A gyógyszerészek képzésében azonban ehhez nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a klinikai ismereteknek – amihez többek között az is hozzájárulna, ha a képzés hat éven át tartana, és itthon is doktor pharmaciae, PharmD végzettséget kapnának a gyógyszerészek. Ugyanakkor a másik oldalnak is fogadókészebbnek kellene lennie, és legalább a súlyponti kórházakban megkövetelhető lehetne, hogy bizonyos számú ágyanként kötelező legyen gyógyszerészt foglalkoztatni. Ha ugyanis egy 600 ágyas kórházban mindössze egyetlen gyógyszerész dolgozik, ő biztosan kevés ahhoz, hogy minden egyes beteg terápiájához szakmai segítséget nyújtson – mondja Soós Gyöngyvér.